Debrecen központjában, a Déri tér 1. szám alatt található a neobarokk stílusú, európai hírű Déri Múzeum, amely Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján épült, és 1930-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A múzeum különleges tárgyi anyagának alapját az 1902-ben Löfkovics Artúr ékszerész-műgyűjtő kezdeményezésére és adományából megalakult Városi Múzeum anyaga képezte. Nagy jelentőségű volt, hogy 1920-ban Déri Frigyes (1852-1924) bécsi selyemgyáros csodálatos gyűjteményét Debrecen városának ajándékozta. Bátyja példáját követve, 1938-ban Déri György a Kárpát-medence minden népének népművészeti alkotásaiból álló, páratlan gyűjteményét adományozta a múzeumnak. A későbbiek során neves néprajzkutatók, történészek, régészek gyarapították tovább kitartó gyűjtőmunkájukkal ezt a gazdag tárgyegyüttest.

A Déri Múzeum földszintjén két kiállítási rész található. A keleti szárny tájunk jellegzetes madarait mutatja be az érdeklődőknek. A nyugati szárnyon az ásványok világába pillanthat be a látogató.

Az első emeleten "A csillagos ég lakói" című állandó régészeti kiállítás fogadja a letűnt korok temetkezési és halotti kultuszának történetére kíváncsiakat, ahol a megye területéről előkerült régészeti leletek mellett különleges rekonstrukciók is találhatók. Ez a kiállításunk jelenleg nem látogatható!

Ezt követően a helytörténeti kiállításban a gazdálkodáshoz és a korabeli kézműves mesterségekhez használt eszközöket, és a kézművesek által készített tárgyakat, az északi szárnyon pedig egy cívisház lakásbelsőjének enteriőrjét láthatják. Itt található Debrecen első gyógyszertárának, az Arany egyszarvú patikának 1850 előtti berendezése, többek között egy gyönyörűen festett bútora is. Végigsétálva a nyugati szárnyon, a kiállítás visszaidézi az 1800-as évek polgári életformáját. Több enteriőr mutatja be a korabeli polgári lakásbelsőket és használati tárgyakat.

Az első emeleten található a Zoltai Lajos Terem, a múzeum időszaki kiállítóterme is, ahol időről időre új, változó kiállításokat rendezünk.

A második emeleten kapott helyet Déri Frigyes különleges gyűjteményének anyaga. Az ősi kultúrák világába lép be a látogató, amikor az antik gyűjtemény misztikus tárgyai közé érkezik. A terem közepén került elhelyezésre két múmiakoporsó, az egyiptomi halotti kultusz legjellegzetesebb tárgya. Az egyiptomiak hite szerint a túlvilági élethez a test épségben maradása feltétlenül szükséges volt, ezért balzsamozással igyekeztek megóvni a pusztulástól, majd általában fából készült ember alakú koporsóba helyezték a szurokkal és mézgával légmentesített pólyába szorosan becsavart testet.

Egyiptom misztikuma után a Kelet varázsa ragadja magával a látogatót, amint a csodálatos kínai vázák, festett porcelánszobrok, a híres kínai selymek között halad. Ebben a gyűjteményben található még sok, Japánból, Koreából, Iránból, Mongóliából, Indiából származó finom megmunkálású, különleges szépségű, gazdagon díszített tárgy, mely méltán vívja ki az európai ember csodálatát. Megismerkedhetünk a különleges keleti harci eszközökkel is, majd európai fegyvereket és harci viseleteket vehetünk szemügyre Déri Frigyes egyedülálló fegyvergyűjteményében.

A misztikumok világából a festészet világába érkezünk. A Régi képtárban 17-19. századi festményeket tekinthetnek meg a látogatók. Tovább haladva a népi kerámiákat, európai és ázsiai porcelánokat, és az üvegművesség remekeit csodálhatjuk meg az épület nyugati szárnyán.

Ezen a törékeny, finom világon átsétálva érkezünk el a 20. századi festészetet bemutató Modern képtárba, amely a második emeleti galérián kapott helyet.

Barangolásunk végén jutottunk el a Déri Múzeum leghíresebb részébe. A Munkácsy Teremben látható Munkácsy Mihály világhírű Krisztus-trilógiája:

a Krisztus Pilátus előtt (1881), a Golgota (1884) és az Ecce Homo! (1896).

Használják ki az alkalmat, tekintsék meg Munkácsy alkotásait, és tegyenek
egy sétát a Déri Múzeum kincsei között!