Kristófi János kiállítása
Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum
2006 november 22 - 2007. január 7.

"A nagyváradiak többször felfigyelhettek a régi központ Korzóján vagy a Sebes-Körös partjain álmodozóan sétáló emberre, aki a mindennapi élet nehézségeivel szemben látszólag közömbösnek tűnt és mintha a letűnt korból származna, abból az időből, amikor a város népessége a kozmikus idő jele alatt folytatta életét.
A helybeli társadalom tagjai, akik ismerték az utolsó évszázadi Nagyvárad valóságát, úgy érzékelik Kristófi Jánost, mint egy olyan személyiséget, aki az elmúlt 20. század kezdetéhez tartozik, ahhoz az időszakhoz, amikor Nagyvárad lakosságát irigyelték a kulturális értékek felé való nyitottságáért és azok támogatásáért.
Az 1950-1960 közötti időszak kedvezőnek bizonyult a bohém világhoz való visszatéréshez, amely némileg biztosította az alkotói munka elismerését.
Ebben az időszakban a fiatal képzőművészek, a színházat és kultúrát képviselő személyek egymással szövetkezve közösen dacoltak azon szabályok ellen, amelyek az előrehaladás perspektíváját próbálták érvényteleníteni. Ekképp Iehetővé téve egy olyan magatartás megnyilvánulását, amely magába foglalta a szabadság kiteljesedésébe oltott reményt.

Kristófi János ahhoz a képzőművész generációhoz tartozott, amely fenntartás nélkül vállalta a nagyváradi élet esztelen, bolondos világát. Folyamatosan, sokan közülük, beleértve Kristófi Jánost is, felhagyják bohém életvitelüket, családot alapítanak és a művészetnek élnek, ily módon találva menedéket egy olyan szociális-politikai helyzetben, amely ellenségessé vált azokra nézve, akik az árral vitették magukat.
Felesége és 10 gyermeke segítették, mindennapi létének alapját képviselték, a város pedig (Nagyvárad) szecessziós épületei, a Sebes-Körös partjainak természeti és mesterséges környezete kedvenc témájává vált, témák, amelyeket folyamatosan ismételt olaj- és vízfestményeiben.
Attól függetlenül, hogy témáit reálisan ábrázolta azért, hogy az építészeti jellegzetességeket jobban kiemelje, vagy azokat beépítse egyes kompozícióiba, miliőibe, Kristófi János munkái kimagaslanak azáltal, ahogyan a város intimitását megelevenítette, és amelynek értékei végleges rangot nyertek Románia és Közép-Európa műveltségében.

Kristófi János, akinek sorsa átvezekelte a 20. század nagy részét és a 21. század első néhány évét, kétségtelenül a hely művésze marad, akinek úgy életét, mint munkásságát tisztelni és becsülni kell. A művész itt érte el szakmai érettségének csúcsát, és lelki kötelességének tartotta, hogy vizuálisan megörökítse Nagyváradot."

Dr. Aurel Chiriac
igazgató
Körösvidéki Múzeum, Nagyvárad