A Munkácsy-trilógia közönségei és közösségei
A probléma
Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című képe kanadai Hamiltoni Művészeti Galériába történő visszaszállítása után a múzeum vezetése gyerekrajzokból készített montázst ill. kortárs művészek a 19. századi festőre reflektáló képeit szerette volna a Déri Múzeum Munkácsy Teremében elhelyezni. Az ötlet nagy, indulatoktól sem mentes vitát váltott ki. Előfordult az is, hogy a múzeum igazgatóját azzal fenyegették meg, hogy, ha kell, erőszakkal távolítják el a szentélynek tartott Munkácsy Teremből a képeket.
A múzeum vezetése művészeti alkotásnak tekintette a fenti festményt is magába foglaló Krisztus-trilógiát, amelyekkel a kortárs műélvezők és művészek párbeszédet kezdhetnek.
A látogatók jelentős része azonban művészeten túli, feltétlen tiszteletet érdemlő alkotásoknak, amelyről csak áhítattal lehet beszélni. S valóban sokak számára a múzeum Munkácsy Terme nemzeti zarándokhely, ahol megélhetik nemzeti hovatartozásukat vagy vallási, kultikus tér, ahol a vallásos érzület kiteljesedhet. Voltak azonban olyanok is, akik művészettörténeti szemmel közelítenek a festőhöz és nehezen tudnak mit kezdeni a kultikus magatartással.
A cél
A projekt célja az volt, hogy tudatosítsa a nézőpontok különbözőségének meglétét, és elősegítse, hogy a különböző nézetek képviselői próbálják megérteni egymást. A kultusz hívei fogadják el, hogy vannak nem rajongók, akik ennek ellenére fontos dolgokat mondhatnak el a festőről (cikkek, könyvek, kiállítási katalógusok), ez utóbbiak viszont lássák be, hogy a kultusznak is van művelődést serkentő, kulturális értékeket (élményt adó zenés Biblia ihlette előadások és koncertek a Munkácsy Teremben) létrehozó hatása.
Feltételeztük, hogy a projekt fejleszti az olyan interkulturális attitűdöket és képességeket, mint a saját nézőpontunk megkérdőjelezése, a saját többrétegű identitásunk tudatosítása és az eltérő kulturális csoportokkal vagy személyekkel szembeni nyitottság.
Tudtuk, hogy fontos része e folyamatnak a saját álláspont „relativitásának” felismertetése. S azzal is tisztában voltunk, hogy ez nagyon veszélyes vállalkozás, hisz a kulturális identitás szilárdságának „kikezdése”, vagy relativizálódásának érzete nehéz helyzetet jelent az egyének számára. Ezért fontos volt számunkra a projekt folyamatszerűsége és tartóssága. Bíztunk benne, hogy a program megvalósítása során használt eszközök sokfélesége és gyakorisága nem elbizonytalanítja a résztvevőket, hanem remélhetőleg azt láttathatja be velük, hogy a különböző kulturális identitások nem egymással szemben, hanem egymás mellett, egymást kiegészítve léteznek.
Háttérkutatások
Munkácsyról kialakult kép fontos alakítója a kultusz. Épp ezért támaszkodtunk a kultuszkutatás elméleti belátásaira és az esettanulmányok tanulságira.
Tanulmányoztuk a vendégkönyveket is. A beírások általában vallomások. A látogatók egy része vallási érzelmeiről vall, másik részük a nemzeti hovatartozása megtapasztalásának élményéről ír.
Feljegyzések történtek Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című képe búcsúztatója során tapasztalható látogatói magatartásról. Sokan adtak hangot annak, hogy a Hamiltoni Művészeti Galéria tulajdonát képező képet nem kellene visszaszállítani, mert bár jogilag őket illeti a kép, de erkölcsileg és történetileg a magyar nemzetet.
Lakner Lajos
irodalomtörténész-muzeológus
Fodor Éva
művészettörténész-muzeológus
Támogatók: |
Az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjának támogatásával.
("Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ehhez a programhoz, azonban programban elhangzott vélemények nem tükrözik a Bizottság álláspontját. Az Európai Bizottság nem tehető felelőssé a program információinak bárminemű felhasználása esetén sem.")
Boros Judit: Munkácsy világa, a levelezése tükrében Az előadó, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, egyik főszervezője volt a 2005-ben Munkácsy a Nagyvilágban címmel megrendezésre került kiállításnak, amelynek sikere újból előtérbe állította a Munkácsy kutatást. Ennek keretében valósul meg az eddig le nem fordított francia nyelven írt Munkácsy levelek feldolgozása. E tudományos munka vezetője Boros Judit, aki a fordítás során szerzett újabb információit osztotta meg a jelen lévő érdeklődőkkel, felelevenítve a múlt század ötvenes éveiben megjelent levelek művészettörténeti és magánéleti vonatkozásait is.
Bellák Gábor: Karrier vagy ambíció, Munkácsy Mihály és a XIX. századi festőművészek életében
Az előadó Magyar Nemzeti Galéria művészettörténészeként a XIX század legismertebb magyar festőjéről szóló legújabb kutatásait ismertette. Az előadása során bemutatta Munkácsy Párizsban és később Európában, majd Amerikában elért sikereit és annak anyagi vonatkozásait, és párhuzamot vont az akkoriban szintén a „Művészetek Mekkájában” Párizsban élő és alkotó magyar festők karrierjével. Érdekes adatokkal szolgált a művek vétel árával kapcsolatosan, valamint az így befolyt összeg felhasználásáról. A festő működtette Párizs egyik legpompásabb szalonját, amelyről Justh Zsigmond naplója felhasználásával nyújtott képes beszámolót.
|
