|
A Debreceni Irodalmi Múzeum kiállítása technikai okok miatt nem látogatható.
A gyűjtemény továbbra is kutatható.
A múzeupedagógiai fogalkozások szintén folytatódnak.
A kutatásra és a foglalkozásokra való igényeket
a következő telefonszámon lehet kérni: 06-20-918-1177
"MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY VILÁGÍTÓ LÁMPÁSA"
(Huszár Gál)
A megyei múzeumok irodalmi gyűjteményei
között a debreceni mind nagyságát, mind minőségét tekintve országosan
a legjelentősebb. A Déri Múzeum irodalmi gyűjteményének törzsanyaga
az 1890-ben alapított Csokonai Körtől származik. A gyorsan gyarapodó
gyűjtemény 1980-ban önálló épületbe, a vénkerti Borsos-villába
költözött. A magyaros szecesszió jellegzetességeit viselő házat
1913-ban építette Borsos József, Debrecen későbbi főépítésze.
Két kiállítótermében a Debrecen és a magyar irodalom című állandó
kiállítás látható.
Debrecen művelődéstörténetében közel
félévezred óta az irodalomé a fő szerep. A reformációt megelőzően
is élénk szellemi élet lehetett a városban, hiszen előbb a Domonkos-rend,
majd a város tartott fenn iskolát. A török hódoltság idején a
hármas határhelyzetbe került város színmagyar lakosságára az
anyanyelvűség erejével hatottak a hitújító mozgalmak. A kálvini
reformáció bizonyult a legmaradandóbbnak, amely mind az egyházi
irodalom, mind pedig az iskola fejlődésének lendületet adott.
Az első református püspök, Méliusz Juhász Péter kezdeményezésére
Huszár Gál irányításával 1560-61-ben kezdte meg máig folyamatos
működését a debreceni nyomda, amely magyar nyelvű nyomtatványainak
magas arányával tűnt ki a kor hazai könyvnyomtató műhelyeinek
sorából. Az egyházi kiadványok mellett a históriás műfajok is
népszerűek voltak.
Tinódi Sebestyén Debrecenben írta
az Enyingi Török János énekét. A 16-17. század kiadványai
közül Méliusz Juhász Péter munkái mellett figyelmet érdemel a
debreceni kiadású, első magyar nyelvű számtankönyv (A számvetésnek
tudománya) és a debreceni tanár, Komáromi Csipkés György saját
fordítású, Leidenben kinyomtatott Magyar Bibliája.
"DEBRECEN, Ó-KIKÖTŐ"
(Gulyás Pál)
A város szellemi életének kiemelkedő
korszaka a felvilágosodás időszakára esik. A Kollégium neves
tanárai keze alól került ki Földi János, Pálóczi Horvát Ádám,
Szentjóbi Szabó László mellett Csokonai Vitéz Mihály és Fazekas
Mihály is.
Bíró Lajos: Csokonai és a debreceni kör (olajfestmény)
A gyűjtemény és kiállítás kiemelkedő értéke Csokonai Józsefnek,
a költő apjának festményekkel illusztrált kéziratos naplója,
amely forrásértékű várostörténeti adatok mellett megörökítette
a város és a család címerét, valamint a korabeli kollégiumi diákviseleteket.
Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)
a felvilágosodás világirodalmi rangú költője Debrecenben született.
A kollégiumi diákévek során széleskörű filozófiai, történeti,
nyelvi és természettudományos ismeretekre tett szert. Költői
tehetsége korán megnyilvánult. A Kollégiumból való eltávolítása
(1795) után Sárospatakon, Pozsonyon át Dunántúlra vezetett
életútja. Ezeknek az éveknek meghatározó élménye a Lilla-szerelem.
1800-ban visszatért Debrecenbe, itt folytatta irodalmi munkásságát.
A nagy tűzvészben (1802) Darabos utcai háza is súlyos károkat
szenvedett. 1804-ben Rhédei grófné váradi temetésére írta meg
a Halotti versek c. összegző művét. 31 évesen halt meg Debrecenben.
Lilla gyűrűje
Ecsedi Sámuel: Csokonai |
Egger: Lilla-portréja |
Csokonai temetésén ismerte meg Kölcsey
Kazinczyt. A síremlékállítás gondolatából fejlődött ki az első
magyar irodalmi vita, az ún. Árkádia-pör. Csokonai 1836-ban
felállított síremléke irodalmi zarándokhellyé vált.
Csokonai síremléke
"ZSENDÜL A JÓZAN OKOSSÁG"
(Fazekas
Mihály)
Fazekas Mihály (1766-1828) költészete
magán viseli Csokonai hatását. Katonai ambícióiért elhagyta
a Kollégiumot. Legismertebb műve, a Lúdas Matyi, egy ősi mesetípus
vándormotívumainak hexameteres feldolgozása. Hazatérése után
igen tevékeny szerepet töltött be a város és a Kollégium életében.
Sógorával, Diószegi Sámuellel készítette el Földi János munkájának
folytatásaként a Magyar Füvészkönyvet, majd kalendárium-sorozatot
adott ki a közműveltség emelése érdekében.
A felvilágosodás és
a reformkor Debrecenben szervesen egymásra épül. Kölcsey Ferenc
(1790-1838) majdnem 14 évig tanult a Kollégiumban. Végrendelete
a Debreceni Irodalmi Múzeum becses kincse. Álmosdi kúriája
ma emlékházként és községi könyvtárként működik.
Kölcsey-emlékház Álmosdon
Petőfi Sándor (1823-1849) nem volt
kollégiumi diák, de rövid élete során 12 alkalommal töltött
hosszabb-rövidebb időt Debrecenben. Színészként, költőként
és katonaként sikerekben és kudarcokban egyaránt része volt
városunkban is. 72 műve kötődik Debrecenhez. Itt született
kisfia, Zoltán.
Petőfi
kézírása
Arany János (1817-1882) kollégiumi
tanulmányait megszakítva a színészi pályával is próbálkozott
Debrecenben. Petőfivel többször találkozott itt.
"A SZABADSÁG ŐRVÁROSA"
(Kossuth
Lajos)
1849 elején nemcsak politikai, hanem
irodalmi értelemben is főváros lett Debrecen. A kormánnyal
együtt ide települtek az országos újságok is. Így került Debrecenbe
Jókai Mór, Bajza József, Sárosi Gyula, Vörösmarty Mihály,
Vachott Sándor és mások.
A 19. század második felében fellendült a színházi élet.
A hivatásos színjátszás első emlékei 1798-ból valók, de az
ideiglenes színjátszó helyek után csak 1865-ben épült fel a
kőszínház. A magyar sajtótörténetben is fontos szerepet játszott
Debrecen.
Színház
"ÚJ IDŐKNEK ÚJ DALAIVAL"
(Ady Endre)
A 20. század irodalmának jelentős
alakjai közül is sokan kötődnek városunkhoz. Itt tanult Ady
Endre, és innen indult újságírói és költői pályája is. Első
verseskötete 1899-ben jelent meg Debrecenben. Oláh Gábor sokoldalú
irodalmi munkássága teljes egészében városunkhoz köthető. Móricz
Zsigmond a kollégiumi évei után is sokszor tért vissza a "szívgyógyító"
Debrecenbe.
Oláh Gábor írói jubileumára
készült ezüst koszorú
Tóth Árpád és Szabó Lőrinc szintén
Debrecenben szerezték életük meghatározó élményeit. A Csokonai
Kör, majd 1927-től az Ady Társaság élénk irodalmi életet szervezett
a városban. Itt vált tudatos nemzedékké a népi írók köre.
Tóth Árpád rajza
Tóth Árpád |
Szabó Lőrinc |
Bíró Lajos pasztell portréi
Gulyás Pál, Németh László, Sarkadi
Imre, Juhász Géza, Veres Péter és mások színvonalas folyóiratokkal
hívták fel a figyelmet a város szellemi életére (Válasz, Magyarok
stb.). Az egyetem az irodalomtudomány és kritika iskolateremtő
műhelyévé vált. Így volt és maradt "Debrecen ó-kikötő, tájakat
összekötő" (Gulyás Pál), "Magyarország és Erdély világító lámpása"
(Huszár Gál) és "holtig haza." (Szabó Magda).
|
